Az RoHS és WEEE EU-irányelvek

2006. július eslejével, az RoHS und WEEE irányelvek hatályba lépésével alapvető változások következnek be az elektronikai eszközöket gyártó vállalatoknál. itt foglaltuk össze azokat az információkat, amelyek segítik Önt az "ólommentes gyártás" megkezdésében.

Mi bújik meg a WEEE és az RoHS mögött?

WEEE (2002/96/EK uniós irányelv):

A Waste from Electrical and Electronic Equipment a használt villamos és elektronikai eszközök visszavételére és újrafeldolgozására vontkozó irányelv => az e-hulladék újrahasznosítási irányelv

RoHS (2002/95/EK uniós irányelv):

A Restriction of the use of certain Hazardous Substances bizonyos veszélyes anyagok villamos és elektornikai eszközökben történő használatát korlátozó irányelv. A jogszabály konkrét tilalmat vagy határértéket ír elő bizonyos, az embert és a környezetet veszélyeztető anyagokra => anyagtilalmi irányelv

Mindkét irányelv 2003. február 13-tól az uniós jogrend kötelező érvényű eleme, ezeket a tagállamoknak nemzeti jogszabályokba kell öntenie.

Fontos szabályok és kivételek:

4. cikkely / Megelőzés

Ennek alapján a tagállamok gondoskodnak arról, hogy 2006. júliusi elseje után újonnan forgalomba hozott villamos és elektornikai eszközök nem tartalmaznak ólmot, higanyt, kadmiumot, hat vegyértékű krómot és polibrómos bifenilt (PBB) ill. plibrómos difenil-étert (PBDE). Mivel a jelenlegi műszaki színvonalon egyes területeken nem lesz lehetséges a károsanyagok 100 százalékos kiváltása, illetve biztonsági feladatú berendezések nem hibásodhatnak meg, ezért jelenleg még engedélyezik a kivételeket.

Kivételek

• Katódsugárcsövek üvege, elektronikai alkatrészek, fénycsövek
• Ólom acél ötvözésére <0,35 súly%; alumíniumban <0,4 súly%; rézötvözetekben < 4 súly% ólom a magas olvadáspontú forraszokban (vagyis SnBlei >85 %ólom esetén)
• Ólom szerverek, adattároló rendszerek és felfűzött tárolók forraszanyagában (2010-ig)
• Ólom a távközlési hálózati infrastruktúra elemek forraszanyagában
• Ólom a kerámia elektronikai alkatrészekben (pl. piezoelektromos alkatrészekben)

A kivételek célja nem a bizonyos technológiáknál és ágazatokban fennálló állapot védelme hanem a minden átállással járó kockázatok csökkentése, mert a sokszor bevált eljárásokat új és még ilyen hosszú ideig nem vizsgált technológiákkal kell kiváltani. Ehhez kapcsolódóan kiemelten fontos az 5. cikkely.

5. cikkely / Igazodás a tudományos és műszaki haladáshoz

1a) Szükség esetén legnagyobb koncentrációs értékek meghatározása, amelyekig a 4. cikkely 1. bekezdésében nevesített anyagok használatát a villamos és elektornikai készüléekk anyagaiban és alkatrészeiben megtűrik.

1b) A villamos és elektronikai készülékek anyagainak és alaktrészeinek mentesítése a 4. cikkely 1. bekezdésének alkalmazása alól, amennyiben a kiváltó anyagok:

• műszaki vagy tudományos okból a gyakorlatban nem alkalmazhatóak,
• károsítják a környezetet vagy az egészséget,
• vagy veszélyeztetik a fogyasztók biztonságát.

1c) A mellékletben szereplő valamennyi kivitelező szabály felülvizsgálata legalább négyévente.

Az irányelv átültetése a nemzeti jogszabályokba az egyes uniós tagállamok feladata. Az RoHS irányelvben meghatározott 2006. július elsejei határidő valamennyi érintett állam számára kötelező érvényű. A szabályok kialakítását, jogi megalapozását és az ehhez kapcsolódó adminisztratív tevékenységet a tagállamokra bízzák, ezek azonban mindig tartalmazzák az alábbi szabályokat és meghatározásokat.

Gyártó a jogszabály értelmében:

A jogszabály értelmében mindenki gyártónak minősül, aki az értékesítés módjától függetlenül üzletszerűen:

• saját márkaneve alatt villamos és elektronikai készülékeket állít elő és hoz először&nbsp;forgalomba a jogszabály hatálya alá tartozó területen,
• más gyártók készülékeit saját márkaneve alatt a jogszabály érvényességi &nbsp;területén továbbértékesít ( a továbbértékesítő nem a gyártó, amennyiben a készüléken az 1. pont szerinti gyártó márkaneve jelenik meg a készüléken), vagy 
• elsőként hoz be vagy hoz forgaolomba villamos és elektronikai készülékekt a jogszabály érvényességi&nbsp;területén vagy azokat az Európai Unió egy másik tagállamába&nbsp;visz ki és azokat ott közvetlenül átadja egy használónak.

Mivel a fent nevezett termékcsoportban sem lehet műszaki okokból elérni a 100 százalékban károsanyag-mentes állapotot, ezért jelenleg folyik a vita a meghatározott egységekre vonatkozó megengedett felső korlátokról:

Határértékek és homogén anyagok:
Az EU bizottság TAC (= Technical Adaption Committee) bizottsága jelenleg az alábbi határértékekről és a homogén anyag alábbi fogalmáról tárgyal :

Határértékek:

• 0,1 súlyszázalék ólom, higany, hat vegyértékű króm, polibrómos bifenil (PBB), polibrómos difenil-éter (PBDE) esetében
• 0,01 súlyszázalék kadmium

Homogén anyag:
A "homogén anyag" fogalmát a "Uniform Composition Throughout", vagyis a "teljes egészében egyenletes összetétel" szerint kell értelmezni.

A "mechanikusan tovább bontható" alatt a javaslat szerint azt kell érteni, hogy&nbsp;az anyagot elvileg mechanikus műveletekkel, mint például kicsavarozással,&nbsp;vágással, töréssel, durva csiszolással vagy felcsiszolással külön lehet választani.<

Egyes uniós tagállamok szintén kérik egy a határértékekre, valamint a termékhez vagy termék-alkatrészekhez kapcsolódásukra vonatkozó útmutató kidolgozását.

Példák a TAC tervezet értelmében "homogén anyagra"

Egy műanyag készülékház "homogén anyag", amennyiben egy (egyetlen) műanyagfajtából áll, amely nem rendelkezik bevonattal, és amennyiben ezen kívül belül vagy (kiegészítés) kívül nem tartalmaz további anyagokat. Ebben az esetben az RoHS alapján 0,1%-os Pb határértéket a készülékházra vonatkoztatnák.

Egy elektromos kábel amely műanyaggal burkolt vezetékeket tartalmaz, egy "nem homogén anyag" példája, mert a két anyagot mechanikai eljárással külön lehet választani. Ebben az esetben az RoHS határértékeit minden összetevőre külön alkalmazzák.

Egy félvezető alkatrész számos különböző homogén anyagot, például a tokozásában műanyagot, a hordozó szalag cinbevonatát, fémötvözet hordozót és arany finomszálakat tartalmaz.

Az ElektroG
Deutschland, a használt villamos és elektronikai készülékekre vonatkozó németországi jogszabály az uniós irányelv nemzeti jogszabályba ültetése. Az ElektroG a WEEE és az RoHS tartalmát egyesíti, és ezen kívül a villamos és elektronikai készülékek forgalomba hozatalát, visszavételét és környezetkímélő elhelyezését is leírja. A jogszabály 2005. márciusától lépett hatályba Németországban, ezt követően kell figyelembe venni a szervezeti és funkcionális felépítésben.

Az ElektroG német törvényre vonatkozó információkat a német Szövetségi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Nukleáris Biztonsági Minisztérium honlapja kínál:

A cikkhez kapcsolódó további információk

• Product and process modifications in line with RoHS and WEEE
• Product identification and return